A napfény (nem) a barátunk?
Bár az UV sugárzásnak számos jótékony hatása van, többek között elindítja bőrünkben a D-vitamin termelését, támogatja az immunrendszer működését, javítja a hangulatunkat, számos káros tulajdonsággal is bír. Ilyen például, hogy a hosszan tartó UV sugárzásnak való kitettség hatására a bőrünk öregedési folyamatai felgyorsulhatnak és a bőrrák kialakulásának kockázata megemelkedhet. Nem utolsó sorban szemünk egészségére nézve is ártalmas lehet, hiszen az emberi szem is állandó napfénynek, emellett egyre több mesterséges fénynek van kitéve. Ráadásul az ózonréteg elvékonyodásával ma már a káros sugarak is nagyobb dózisban érik el a földfelszínt: a 300 nanométernél rövidebb hullámhosszú sugárzások – melyek jelenlétére mindenhol, de például vízparton vagy a magas hegyekben fokozottan kell számítanunk – pedig komoly károsodásokat okozhatnak, melynek következtében a látóhártya is sérülhet.
A szakemberek óvva intenek: a bőrünk nem felejt, a születésünktől kezdve bennünket érő sugárzás összeadódik, minden egyes leégés sejtszinten raktározódik el. Az intenzív napsugárzás a bőrhöz hasonlóan a retinában is szabadgyökök képződését idézi elő, melyek káros biokémiai folyamatokat tudnak elindítani és a sejtek károsodásához, öregedéséhez és végső soron pusztulásához vezethet.
Védekezés belülről
Sokan nem tudják, de a retina különösen gazdag antioxidánsokban, például E-vitaminban, C-vitaminban és a karotinoidok csoportjába tartozó luteinben és zeaxanthinban, amelyek képesek mérsékelni az UV sugárzás okozta károsodást. Az éleslátás helyén, a makulában (sárgafolt) lévő sejtek számára a lutein és a zeaxanthin nélkülözhetetlen, azok ugyanis antioxidáns tulajdonságuknál fogva védelmet biztosítanak a retina sejtjeinek az oxidatív stresszel szemben – amelyet a fényterhelés indukál -. Jó hír, hogy karotinoidokat táplálkozással is bejuttathatunk a szervezetünkbe: nagy mennyiségben megtalálhatók a tojássárgájában és a zöld leveles zöldségekben, mint a kelkáposzta, spenót, brokkoli, borsó és a római saláta. Ezeket rendszeresen fogyasztva jelentősen támogathatjuk szervezetünk – így a szemünk – antioxidáns védelmi vonalát.
A külső pajzs: a napszemüveg
Persze a mikrotápanyagokban gazdag táplálkozás mit sem ér, ha nem gondoskodunk szemünk védelméről külsőleg, egy megfelelő UV-védelemmel ellátott szemüveggel, amely, mint egy külső pajzs védi ki az UV-sugarak alattomos támadását. És persze praktikusak a széles karimájú kalapok is, amelyek jelentősen csökkenthetik a szemünket érő UV-sugarak mennyiségét.
Nem mindegy azonban, hogy milyen napszemüveget választunk. A jó szemüvegnek ki kell szűrnie a nap káros sugarait, csökkentenie kell a szembe jutó fény mennyiségét, mindezt úgy, hogy az nem befolyásolja negatívan a látásélességet és a színlátást, azaz egyszerre ad maximális védelmet és tökéletes látásélményt. Éppen ezért érdemes tartózkodni a bazárokban árusított napszemüvegektől, melyekben aligha bízhatunk (ráadásul ezek a sötétített üvegek, melyek híján vannak mindenféle UV-védelmet biztosító funkciónak, akár maradandó kárt okozhatnak, mivel viselésükkor a pupilla kitágul és még több UV-sugárzás jut a szembe).
Érdemes a napszemüvegünket is egyenesen az optikustól beszerezni, aki nem csak a megfelelő lencse kiválasztásában nyújt professzionális segítséget, de a keretre vonatkozóan is hasznos tanácsokkal láthat el bennünket. Azért is érdemes szakember tudására támaszkodni, mert a lencséknek rengeteg fajtája létezik, laikusként azonban egyáltalán nem vagyunk azzal tisztában, hogy a szemünk anatómiájának, életstílusunknak melyik felel meg leginkább, melyiktől várhatjuk azt az élményt, hogy tökéletesen látunk, miközben úgy érezzük, nincs is rajtunk semmi.
