A szemüvegesek körében nem ismeretlen a cilinderes szemüveg elnevezés, de nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, hogy mit is jelent pontosan.
Miért lehet szükség cilinder dioptriára?
A cilinderes lencsék egy bizonyos fénytörési hiba javító lencséi. Ezt a fajta fénytörési hibát astigmiának nevezik. A rövidlátás és a távollátás után a harmadik leggyakoribb szemprobléma az astigmia, melyet a köznyelvben „szemtengelyferdülés” néven emlegetnek. A hibát leegyszerűsítve az okozza, hogy a szem felszíne nem szabályos gömb, hanem inkább tojásdad alakhoz hasonlít. Kialakulhat genetikai okokból, vagy az életkor előrehaladtával, a kötőszövetek lazulása miatt. A szem felszínének torzulása miatt egy elmosódott kép keletkezik, amit cilinderes lencsékkel lehet korrigálni.
Az astigmia tünetei
Ha látja a feliratokat, mégsem tudja kibetűzni a szövegeket, vagy nem látja tisztán az apró részleteket egy díszes tárgyon, akkor felmerül az astigmia gyanúja. A homályos látás egyéb betegségeket is jelezhet, ezért érdemes minél hamarabb felkeresni egy szemész szakorvost, ha észleljük a tünetet. Az időben felállított pontos diagnózis minden elváltozás esetében javítja a gyógyulás esélyét! Az astigmia esetében a homályos látás a teljes képre érzékelhető, nem jellemzik homályos foltok ezt az elváltozást. Ha homályos foltok jelennek meg a látóterében, az súlyosabb megbetegedésről árulkodhat.
A homályos látás mellett gyakori tünet a szem fáradékonysága és a gyakori fejfájás. Az éles képre törekedve a legtöbb astigmiás személy gyakran hunyorít, dönti a fejét, ami megerőltető a szem számára. Amennyiben csak az egyik szem érintett az astigmiában, az „ellustulhat”, az egészséges szem ilyen esetben több terhelést kap, gyakrabban fókuszál. Megfelelő kezelés hiányában ez az astigmiás szem tompalátóvá válását okozhatja.
Miért nehéz megszokni a szemüveget?
A térérzékelési rendszer, amely lehetővé teszi a minket körülvevő térben történő navigálást, működést, egy nagyon összetett, sok elemből álló rendszer. A retinán keletkező kép mellett a hallás, az egyensúly érzékelés, a tapintás, a tanult térlátás is mind a részei. E rendszer segítségével tudunk pontosan megfogni, elkapni, kikerülni álló vagy mozgó tárgyakat, kiszámítani mozdulatokat, járműveket vezetni, stb. Ha az egyébként kiválóan működő térbeli navigációnk alapját torzított látás alkotja, mert ilyen típusú fénytörési hibánk van, akkor ezek alapján tanultuk meg a térbeli működést, pl. hogy milyen távol van a padló, mekkorát kell lépni egy lépcsőn, vagy hogy milyen formájú a telefonunk.
Amikor a megszokott, torzított látásunkat cilinderes szemüveglencsékkel szabályosra javítjuk, azaz visszatorzítjuk tökéletesre, hirtelen mindennek más lesz az alakja, formája, aránya, távolsága, mintha egy másik dimenzióba kerültünk volna. Az agyunk ilyenkor azonnal megkezdi az új helyzethez való alkalmazkodást, azaz a térérzékelési rendszerünk többi elemét is a megváltozott képhez igazítja, hogy a rendszer ismét egységként, zavartalanul működjön.
Ez a megszokási folyamat néhány órától néhány hétig is tarthat, előre nem kiszámítható, mindenkinél más lehet. Esetenként kicsivel több türelmet igényel, de végül teljesen eltűnnek a furcsaságok, és marad a szabályos és éles kép.
