Mi az a rövidlátás és hogyan ismerhető fel gyerekkorban?

Egyre több szülő szembesül azzal, hogy az iskolás kor elérése környékén vagy az iskolai évek alatt gyermeke szemüveges lesz. A jelenség egy globális tendencia része, amelyet a modern életmód és a közelre tekintést igénylő tevékenységek – például a mobiltelefon és tablet használata – növekedése felerősített.

Az elmúlt években a rövidlátás – orvosi nevén myopia – előfordulása a világ társadalmaiban rohamosan növekszik. Előrejelzések szerint 2050-re körülbelül 5 milliárd embert vagy a világ népességének a felét érinteni fogja a rövidlátás.1 2000-ben Közép-Európában a népesség 20,5%-a rendelkezett myopia fénytörési hibával. Ez az arány 2020-ra 34,6%-ra növekedett és előreláthalólag 2050-re elérjük az 54,1%-ot.1 Ez az arány tovább nőhet, mivel a gyerekek életmódja megváltozott:1

  • Egyre több közelre tekintést igénylő tevékenységet végeznek (pl. mobiltelefonon és tableten végzett tevékenységek),
  • Egyre kevesebb időt töltenek a szabadban.

Kutatások szerint a közelre tekintést igénylő tevékenységekkel töltött idő növekedésével nagyobb a rövidlátás kialakulásának a kockázata.2

De tulajdonképpen mi is az a rövidlátás, és miért tekinthetők aggasztónak a fenti számok?

A gyerekek látásnak fejlődése összetett és több éven át tartó folyamat. A szem együtt nő testünk többi részével. Kezdetben szinte mindenki távollátó, ami abból adódik, hogy a szemgolyó még kicsi, rövid, így a szembe jutó fénysugarak nem a szem ideghártyáján (más néven a retinán), hanem mögötte fókuszálódnak. A gyerekek növekedésével szemgolyójuk is nő, megnyúlik, és ideális esetben a szembe érkező fénysugarak fókuszpontja pontosan a retinára kerül. Ilyenkor a szem törőereje (dioptria) és a szemgolyó hossza megfelelő arányban állnak egymással ahhoz, hogy minden távolságban éles képet lássunk.

Rövidlátás akkor alakul ki, amikor ez az arány nem megfelelő, azaz a szemgolyó tengelye túl hosszú, vagy a szem törőereje túl erős. A rövidlátás tehát nem egy betegség, hanem a szem fénytörési hibája és kialakulásának hátterében leggyakrabban anatómiai tényezők állnak.

Rövidlátás esetén a szembe jutó fénysugarak nem retinán, hanem előtte fókuszálódnak, ami állandó homályos látást okoz távolra tekintéskor, de közelre a látás továbbra is éles marad. Ennek következtében az agyba egy elmosódott kép jut el, ami tehát távolra nézéskor okoz nehézséget. A rövidlátók számára mínuszos dioptriájú szemüveglencsével korrigálható a távoli homályos látás, melynek segítségével ők is éles képet láthatnak minden távolságban.

A HOYA Myopia szimulátor segítségével ismerje meg, hogy mit lát egy rövidlátó gyerek különböző dioptriák esetén:
Myopia szimulátor | HOYA Vision Care

Az árulkodó jelek

A gyerekek gyakran nem tudják elmondani, ha homályosan látnak, és nem is panaszkodnak, hiszen nem biztos, hogy tudják, milyen élesen látni. Számos jele lehet azonban annak, ha a gyerek rövidlátó, érdemes tehát odafigyelni a következő, látásproblémákra utaló jelekre:

  • gyakori fejfájás,
  • hunyorgás távolba tekintéskor,
  • gyakori szemdörzsölés,
  • túl hamar elfárad a gyerek olvasás közben,
  • túl közel hajol a gyerek a könyvhöz, túl közel ül a tévéhez
  • koncentrációs nehézség,
  • az iskolai teljesítmény leromlása.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Ha a fenti tüneteket tapasztalja gyermekén, mindenképpen érdemes szemész szakorvoshoz vagy optometristához fordulni és látásvizsgálatra időpontot kérni.

A fenti tünetek észlelése nélkül pedig, a szakmai ajánlások szerint, az alábbi időpontokban javasolt az általános, átfogó látásvizsgálat elvégzése és szemész szakorvos felkeresése: először a gyerek 6 és 12 hónapos kora között, majd az óvodás kor kezdetén, 3-4 éves kor környékén, aztán az iskolakezdés előtt, 6-7 éves korban. Az iskolás évek alatt, a felnőttkor eléréséig pedig évente egyszer javasolt a látásvizsgálat, különösen a gyors növekedési szakaszokban.

A rövidlátás kialakulásának okai

A rövidlátás kialakulásában számos tényező szerepet játszik, melyek egymással kölcsönhatásban növelhetik a rövidlátás kockázatát.

A rövidlátás egyik oka a genetikában keresendő: ha az egyik szülő rövidlátó, akkor átlagosan 53%-kal, ha pedig mindkét szülő érintett, akkor 113%-kal nő az esély arra, hogy a gyermeknél rövidlátás alakulhat ki.3 Az a tény azonban, hogy az elmúlt évtizedekben rohamosan növekszik a rövidlátó gyerekek száma, arra enged következtetni, hogy a modern életmód és mindennapi szokások (pl. fokozott közeli tevékenységek és képernyőhasználat, helytelen olvasási szokások, szabadban töltött idő csökkenése) is jelentős mértékben hozzájárulnak a rövidlátás kialakulásához.

A genetika tehát csupán a keretet, azaz a fogékonyságot adja meg az adott fénytörési problémára, azonban a mindennapi szokások döntő hatással vannak látásunk kialakulásának folyamatára. A környezeti tényezők és szokások befolyásolásával tehát szülőként sokat tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében.

Minden dioptria számít

A rövidlátásnak több fokozatát szokás megkülönböztetni: kisfokú (-3 dioptriáig), közepes fokú (-6 dioptriáig) és nagyfokú (-6 dioptria felett) myopia. A rövidlátás jellemzően először iskolás korban (6 év felett) kezdődik és – jellemzően a megnövekedett tanulási idő, illetve az egyre több közelre tekintés miatt – mértéke megnövekedhet, és a látásromlás fel is gyorsulhat.

Bármilyen mértékű rövidlátás növeli a későbbi szemészeti szövődmények kialakulásának a kockázatát, klinikailag igazolt, hogy nincs teljesen biztonságos szintű rövidlátás4,5 A nagyobb fokú rövidlátás pedig nagyobb kockázatot jelent a későbbi szemészeti szövődmények kialakulásában.4,5 A korai felismerés tehát kulcsfontosságú, a rendszeres ellenőrzésekkel pedig időben felismerhető az esetleges látásromlás, illetve elkezdhető a megfelelő korrekció, valamint a rövidlátás kezelése, azaz a myopia kontroll.

Ha kíváncsi rá, hogy mi az a myopia kontroll és szülőként tehet-e bármit gyermeke rövidlátása fokozódásának lassításáért, akkor kattintson ide és ide, és olvasson többet a témáról!

Hivatkozások

1 Holden B.A., Fricke T.R., Wilson D.A., Jong M., Naidoo K.S., Sankaridurg P., Wong T.Y., Naduvilath T.J., Resniko_ S. Global Prevalence of Myopia and High Myopia and Temporal Trends from 2000 through 2050. American Academy of Ophthalmology. 05/2016, vol.123, no. 5, p.1036–1042. https://doi.org/10.1016/j.ophtha.2016.01.006.

2 Huang H-M, Chang DS-T, Wu P-C. The Association between Near Work Activities and Myopia in Children —A Systematic Review and Meta-Analysis. 2015. PLoS ONE 10(10): e0140419. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0140419.

3 Zhang, X., Qu, X., & Zhou, X. (2015). Association between parental myopia and the risk of myopia in a child. Experimental and therapeutic medicine, 9(6), 2420–2428. https://doi.org/10.3892/etm.2015.2415

4 Gifford K. Preparing Your Practice for the Myopia Control Stampede. Contact Lens Spectrum, Volume: 31, Issue: June 2016, page(s): 20-23, 25, 55. https://clspectrum.com/issues/2016/june/preparing-your-practice-for-the-myopia-control-stampede/.

5 FlitcroftD.I. The complex interactions of retinal, optical and environmental factors in myopia aetiology. : Prog Retin Eye Res. 2012 Nov;31:622-660. http://dx.doi.org/10.1016/j.preteyeres.2012.06.004)