7 érdekesség a szemről, amit kevesen ismernek
Az emberi szem az egyik legösszetettebb és legérzékenyebb szervünk, amely tele van különös működési sajátosságokkal, genetikai érdekességekkel és evolúciós kompromisszumokkal. Most 7 olyan tudományosan megalapozott tényt mutatunk be, ami csak kevesek számára ismert, pedig a szem működésének megértéséhez és egészségének megőrzéséhez is fontos lehet.
Idővel a pupilla mérete csökken – ezért látunk rosszabbul éjszaka idősen
A pupilla tágulása és szűkülése szabályozza, mennyi fény jut a szembe. Az életkor előrehaladtával azonban a pupilla átmérője csökken, ezt nevezik senilis miozisnak.
Ez a változás rontja a sötéthez való alkalmazkodás képességét, mivel kevesebb fény jut be a szembe – ez magyarázza, miért vezet nehezebben este egy idősebb ember. Egy fiatal pupilla akár 7-8 mm-esre is kitágulhat sötétben, míg idősebb korban ez gyakran 3-4 mm-re korlátozódik.
A szem színe több, mint esztétikai kérdés: befolyásolja a fényérzékenységet is
A szem színét a szivárványhártyában lévő melanin mennyisége határozza meg. Sötétebb szemszínűek (pl. barna szeműek) jobban bírják az erős fényt, míg a világos szeműek (pl. kék vagy zöld szeműek) érzékenyebbek lehetnek az UV-sugárzásra és a vakító fényre.
Ez nem csak szubjektív élmény – vizsgálatok kimutatták, hogy a világosabb szemszínhez gyengébb fényelnyelési képesség társul, ezért náluk gyakoribb például a fotofóbia (fényérzékenység) jelensége is.
A rövidlátás hátterében nemcsak a képernyőidő, hanem a genetika is áll
Bár a digitális eszközök használata valóban növeli a myopia (rövidlátás) kockázatát, fontos szerepe van az öröklődésnek is. Több mint 200 génváltozatot azonosítottak, amelyek hatással lehetnek a szemgolyó növekedésére és a retina fejlődésére. Ha az egyik szülő rövidlátó, a gyermeknél háromszoros, ha mindkét szülő az, akkor hatszoros a rizikó. Ugyanakkor a környezeti tényezők – például a kevés szabadban töltött idő – szintén jelentősen hozzájárulnak kialakulásához.
A szaruhártya különleges szerv: az oxigént közvetlenül a levegőből veszi fel
A szaruhártyának (cornea) nincsenek saját erei, ezért a vérkeringésből nem kap oxigént. Ehelyett a levegőből oldott oxigén diffundál át rajta – különösen alvás közben csökken ez az oxigénellátás, ezért nem ajánlott kontaktlencsében aludni. Ez az oka annak is, hogy a szaruhártya különösen érzékeny a kontaktlencsék minőségére és viselési idejére, hiszen ezek korlátozhatják az oxigénhez való hozzáférést, és hosszabb távon hipoxiás károsodást okozhatnak.
A könnyfilm nem csak víz: három rétege nélkül nem lenne éles látás
A könny nem csupán nedvesítésre szolgál: három különböző rétegből épül fel:
- Lipidréteg (zsír) – megakadályozza a könny elpárolgását
- Vizes réteg – antibakteriális, oxigén- és tápanyagszállító szerepe van
- Mucinréteg (fehérje) – segíti a könny megtapadását a szaruhártyán
E három komponens egyensúlya szükséges a tökéletes látásélességhez, ha ez nincs meg, annak egyik tünete lehet a szárazszem-szindróma is.
A retina „fordítva van bekötve” – egy evolúciós kompromisszum
A retina fotoreceptorai (csapok és pálcikák) nem a fény felé, hanem attól elfelé néznek, mögöttük találhatók a vérellátásért felelős sejtek. Emiatt a retina felépítése „fordított” – a fénynek át kell haladnia több rétegnyi sejten, mielőtt elérné a fényérzékelőket.
Ez okozza a vakfoltot is: ott, ahol a látóideg kilép a retinából, nincsenek fotoreceptorok, így azon a ponton nem érzékelünk képet – de az agyunk „kitölti” ezt a hiányt.
Miért piros a szem a vakuval készült képeken és mikor jelezhet problémát, ha nem az?
A „piros szem” jelenség vaku használatakor a retina gazdag érhálózatának visszaverődése miatt alakul ki: a vaku fénye túl gyorsan érkezik ahhoz, hogy a pupilla összehúzódjon, így az erekkel teli szemfenék „visszavillant” a kamerába. Ha valakinek a szeme egyik oldalon nem piros a fotón, miközben a másik igen, az akár retinoblastoma (gyermekkori daganat) jele is lehet – ilyen esetekben érdemes orvoshoz fordulni. Ez a felismerés több esetben életet mentett már.
+1: Tudta, hogy pislogás nélkül nem tudnánk jól látni?
Pislogáskor a szem újra eloszlatja a könnyfilmet, eltávolítja az apró szennyeződéseket, és friss oxigént biztosít a szaruhártyának. Átlagosan percenként 15-20-szor pislogunk, de képernyőnézés közben ez akár 5-re is csökkenhet – ez az egyik oka a digitális szemfáradtságnak. Ezért is érdemes odafigyelni tudatosan a pislogásra, mert azzal csökkenthető a szem kiszáradása.