A látás és az agy kapcsolata – Hogyan „tanul meg” látni az ember?

A látás érzékelését hajlamosak vagyunk egyszerű fizikai folyamatként felfogni: a szem befogja a fényt, majd az információ valahogy eljut az agyba. Valójában azonban az agy nem passzív átjáró, hanem aktív szereplő: feldolgozza, értelmezi és értelmet ad a vizuális ingereknek.

A kép, amit „látunk”, nem a szemünkben keletkezik, hanem az agyunk által összeállított és értelmezett konstrukció. A látási információ elsősorban a nyakszirti lebenybe (elsődleges látókéreg) érkezik, majd innen több irányba továbbítódik, attól függően, hogy az agy éppen a tárgyak felismerését, mozgásészlelést vagy térbeli helyzet meghatározását végzi.

Látás és tanulás gyermekkorban

Az újszülött csecsemők látása még rendkívül gyenge: homályosan és kis távolságra látnak, a színeket és a formákat nem érzékelik pontosan. Az agy azonban rohamosan fejlődik, és a folyamatos vizuális tapasztalatok alapján tanulja meg felismerni a mintákat, kontúrokat, mozgásokat. Ha ebben a kritikus időszakban (az első években) a látás akadályozott – például veleszületett szürkehályog miatt –, az agy vizuális rendszere nem fejlődik ki megfelelően, és későbbi beavatkozással sem lehet teljesen pótolni az elveszett tanulási lehetőséget.

Agyalapú zavarok, amelyek látászavarként jelentkeznek

Bizonyos agyi sérülések nem a szem épségét, hanem az információfeldolgozást érintik. Ilyen például az ún. neglect szindróma, ami azt jelenti, hogy az adott személy egyik oldalának észlelése kiesik, attól függően, hogy melyik agyféltekéje sérült. Ha a jobb agyféltekében van valamilyen zavar, sérülés, akkor a kliens baloldalának észlelése sérül. Ha pedig a bal agyféltekében, akkor a jobb oldal észlelésével történik probléma. Ez azt jelenti, hogy a neglekt szindrómás ember nem vesz tudomást a fél oldaláról, olyan számára, mintha az nem is létezne, noha a szeme, a látása működik. Hasonlóképp, agyi eredetű látásromlás (corticalis blindness) esetén a szem épségével szemben az agy látókérge sérül meg, részleges vagy teljes vakságot okozva.

A vakság nem mindig a szem hibája

Sokan a vakságot automatikusan a szem sérüléséhez kötik, pedig gyakran idegrendszeri problémák állnak a háttérben. Stroke, trauma, fertőzés vagy daganat is okozhat olyan állapotot, ahol a szem ugyan befogná az információt, de az agy nem képes azt helyesen feldolgozni.

Technológiák az agyi rehabilitációban

Az agyi eredetű látászavarok kezelése egy kihívásokkal teli terület, de az új technológiák reménykeltőek. Vizuális rehabilitációs tréningek, szemkövetéses rendszerek és VR-alapú terápiák segítik az agyat abban, hogy újratanulja az elveszett funkciók egy részét. Fejlesztés alatt állnak agy-számítógép interfészek is, melyek a vizuális ingereket közvetlenül az agy megfelelő területeire juttatják el, megkerülve a sérült vizuális utakat, valamint kutatások folynak mesterséges látókérgek és neurális implantátumok fejlesztésére is, amelyek új lehetőségeket teremthetnek a jövőben és forradalmasíthatják a látászavarok gyógyítását..